Az alternatív Szegeden már 250 ezren laknak, és a lakosság növekedése lassan folytatódik. Ennek ellenére a város területe nem nagyon növekszik, és a környező falvakból is inkább be szeretnének költözni az emberek, nem pedig a városból ki. Bár többen élnek a városban, még sincsenek forgalmi dugók, idegesség, tömegnyomor és még a közbiztonság is javult.
Nem lehet élhető városról, fenntartható közlekedésről
gondolkodni anélkül, hogy az egész város szerkezetéről, az emberek lakhatási és
munkába járási szokásairól is gondolkodnánk. No meg arról, hogy milyen
szolgáltatásokat szeretnének elérni, és hogyan tudják mindezt megtenni.
Altervárosban a városfejlesztés során folyamatosan figyelembe veszik, hogy az emberek a
szolgáltatásokat hogyan tudják elérni. Hogyan tudnak leggyorsabban,
legkényelmesebben és legolcsóbban eljárni dolgozni, eljuttatni a gyereket az
iskolába, elmenni bevásárolni, bankba, körmöshöz, sörözőbe. És az sem mindegy,
hogy hogyan elérhetők számukra a közösségi terek és a szabadtéri aktivitás. Hol
a játszótér, a sportpálya, kondipark, hol tudnak mozogni, találkozni, el
tudnak-e tölteni barátaikkal a szabadban egy kis időt, ahol a gyerekek is
elvannak közben, és tudnak-e helyi közösséget formálni. Korábban már megnéztük
a Tarjánba épített, bringatárolót, napozó- és grillteraszt, valamint medencét magába foglaló Csongor Clubot, melyhez hasonlóból persze több is épült a
városban, most pedig megnézzük, hogyan hasznosítottak néhány üres, beépítetlen területet,
hogy ezeken minőségi lakóhelyet hozzanak létre, egyben biztosítsák a 21.
századi lakhatást minél több embernek, elérhető áron.
És itt az elérhető ár is nagyon lényeges. Alterváros önkormányzata
a nagy lakásépítési programok révén több ezer lakást tulajdonában tart és üzemeltet,
a bérleti díjakkal befolyásolva a lakásárakat és lakásbérleti díjakat, és
elérhető lakhatást biztosít szociális alapon, főként fiataloknak. Emellett megadóztatja
a nem saját lakhatásra szolgáló, befektetési céllal vett lakatlan ingatlanokat,
így elejét véve a túlzott keresletnek és csökkenő kínálatnak, ami az árak
elszállásához vezetne. Ezzel egyébként ösztönzik is a kiadást, ami növeli a
kínálatot és árcsökkentő hatású. A cél nem a lakástulajdonosok kifosztása,
hanem az egyensúly megteremtése a befektetők és a lakhatási lehetőséget keresők
érdekei között. Nézzünk akkor példákat:
Fonógyári úti lakótelep
A beépítetlen, egykori ipari terület helyére építettek egy 655
lakásos lakótelepet, melynek szomszédságában a Belvárosi temető, és az IKEA
áruház van, de természetesen élelmiszerbolt és minibölcsőde is található itt,
és kisebb szolgáltatások is elérhetők, a közelben van a Vadaspark, és a
Móravárosi krt. üzletei is, a Városgazda soron átkelve pedig megközelíthető a
körtöltésen futó K-0-s kerékpáros félkörgyűrű.
A lakótelep mellett áll meg a 3-as villamos (ld. a borítóképen), amely gyors
összeköttetést teremt a Belváros és Tarján irányába, és a másik irányban pedig meghosszabbítva,
az ELI érintésével egészen az északi ipari parkig megy. Ezen felül a Fonógyári úton
és a Bajai úton közlekedő helyi és helyközi járatok is az itt lakókat
szolgálják. Sokan laknak erre olyanok, akik az északi, vagy a keleti iparnegyedben
dolgoznak magyarok és vendégmunkások vegyesen, melóstelepnek is csúfolják
emiatt.
Cserepes sori lakótelep
Amint arra már a Vám téri csomópontról szóló bejegyzésben
utaltam, a Cserepes sornál igyekeztek kihasználni a kedvező elhelyezkedéssel és
kiváló közlekedési kapcsolattal járó adottságokat. Így végül a jókra területre
magas, 5-10 emeletes lakóházakat húztak föl, 790 lakással. A Szabadkai út felől
parkolóházat is építettek a lakóházakkal egyben, így a házak között nem volt
szükség mélygarázsra. Aki szeretne autózni, és hajlandó megfizeti az árát, az kulturált körülmények között autózhat. A magas házak között lett elég hely nagy parkoknak,
játszótérnek, szabadidős lehetőségeknek. Itt is vannak sportpályák, medence.
A közlekedési kapcsolatok kifejezetten jók. Kiszolgálja a lakótelepet a 4-es és 6-os villamos és a szabadkai tram-train is, valamint a 76-os, 76Y-os, 90-es, 90A-s busz, a Móravárosi krt. felől a 13-as busz is, van taxiállomás (ahol az önvezető POD-ok is elérhetők), autómegosztó. A szolgáltatásokkal is jól el van látva. A földszinten üzleteket alakítottak ki, melyek bérleti díjai jelentősen csökkentik a közös költséget. Van itt drogéria, fodrász, kozmetikus, pékség. A szomszédban van a LIDL és az ALDI karnyújtásnyira van a Napfény park is.
A telepnek saját óvodája és bölcsődéje van, közel van az
Alsóvárosi Általános Iskola és a mellette lévő óvoda, bölcsőde is. A Móravárosi
körút felé alacsonyabb épületek vannak, és már át lehet látni a körút
túloldalán épült lakótelepre.
Gyevi Residence – József Attila sugárút
Ezt egy picit részletesebben megnézzük, mert az egyik legpazarabb
lakókomplexum Altervárosban, ami a József Attila sgt-on a volt Gyevi temető
helyén épült 479 lakással. Sokan próbálnak bekerülni ide bérlőként, illetve
tulajdonosként, a remek elhelyezkedés és szolgáltatások miatt.
Az épületek alatt van mélygarázs, valamint első emeletet
parkolószintnek alakították ki, az ezekben parkolás azonban rendkívül drága,
így kevesen élnek vele. A külsősöknek kiadott parkolóhelyek a lakóközösség
bevételét képezik, akárcsak a kiadott földszinti üzletek, kávézók bérleti
díjai. A parkolóban van taxiállomás, autómegosztó és az önvezető iránytaxikra is
itt lehet fölszállni. Komoly kerékpártároló-kapacitás is rendelkezésre áll. Aki
nem az egyéni közlekedést, hanem a rendkívül olcsó tömegközlekedést választaná,
az választhat a 3-as, a 4-es villamos, 77Y-os busz, helyközi buszok közül, közel van a Víztorony tér
és a Retek utca is számtalan járattal.
A házak aljában sorakozó üzletek, kávézó, menza várják a lakótelep
lakóit, és mindenki mást is. Van orvosi rendelő, fogászat, tanulószoba, de itt
is van fodrász, kozmetikus, valamint lottózó, használtruha és szabó-varró üzlet
is. A Deák gimivel szemben éjjel-nappali kisbolt is van. Iskolák terén a
legjobban ellátott terület, A szomszédban van a Gedói Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola, a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és AMI, a Szegedi
ÓVI Építő Utcai Óvodája, a sugárút túloldalán pedig elérhető a Szegedi SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskola (melynek
tanulói rendre a lakótelep menzáján teljesítenek gyakorlatot) és a Deák Ferenc
Gimnázium is.
A felszíni parkolás és a minden alá bemászó mélygarázs hiányában a házak közötti területeket parkosítani lehetett, és szabadidős és közösségi funkciókkal lehetett őket megtölteni. Az épületek között kis strandot, grillezőhelyeket alakítottak ki a lakóknak. A földszinten zár közösségi helyek is vannak, társalgók, klubhelyiségek, pl. az idősklubnak, itt van a gyermekmegőrző is, de lehet biliárdozni, pingpongozni, csocsózni is a lakóknak. Van egy kisebb rendezvényterem is, amit bérleti díjért külsősök is igénybe vehetnek (pl. céges rendezvényekre, vagy táncfoglalkozás, jóga, pilátesz lebonyolítására) de a lakógyűléseket is itt szokták megtartani. Van mosoda és szauna is mellesleg, az épület mögött a kéttannyelvű iskolával szemben közösségi kertet és közösségi komposztálót alakítottak ki, ahová néha az iskola diákjai is átjöhetnek biológia óra keretében.
A zárószinten konditerem
működik, kizárólag lakóknak és vendégeiknek, ahonnan egy kis napozóterasz
nyílik, kilátással a Deák gimire, az Északi városra és Rókusra. A bevételekből házfelügyeletet
tartanak fönn, ami biztosítja a közös képviseletet, portaszolgálatot, a
kertészt és a takarítást.
Az új lakónegyedekben megvalósul a 15 perces város
koncepciója, és minden korosztály igényeit igyekeznek kielégíteni. Persze aki
szeretne egy falun, kertesházban élni, az megteheti, viszont a városban mindenhez
közel, hasonló, vagy akár jobb életszínvonalat is lehet kapni korrekt áron. A
város kompaktságának hála csökkenthető a közlekedési igény, és a nyomás is,
hogy a nagyobb távolságok áthidalására az emberek autót akarjanak fönntartani.
A lakosság kis helyen koncentrálódik, így azonban a magasabb házak között van
hely parkoknak, közösségi tereknek. A sűrűn lakott részeket jobb közösségi
közlekedéssel lehet ellátni, közel vannak a megállók, a kisebb
gépjárműforgalomnak köszönhetően pedig gyorsabban járnak a buszok, villamosok
és bringázni, autózni is jobban lehet.
A jövőben lehet, hogy még egyszer megnézünk egy-két ilyen
helyet lakónegyedet, például Újszeged
déli részén, valamint azt is, hogy a belső, már meglévő városrészeket hogyan
tették barátságosabbá, vonzóbbá a lakosok számára. Arról is tervezek postot,
hogy Altervárosban milyen módszerekkel vették még rá az embereket arra, hogy ne
használnak magánautót, nagyon kellemessé téve a magánautók használatát és úgy
általában a közlekedést a városban.
Még több képet láthattok leírásokkal, helyszínekkel itten.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mi valóságunkban az Altervároshoz valamennyire hasonló, és
attól gyökeresen eltérő jelenségeket is megfigyelhetünk. Egyrészt kontroll és
koncepció nélkül zajlik a szuburbanizáció, és sajnos a városszétterülés is
ismerős. A környező falvak, Zsombó, Bordány, Domaszék is növekszik, Deszk
lakossága például ötödével nőtt egyetlen évtized alatt.
Sokan költöznek a külső városrészekbe, vagy a kiskertekbe csöndes,
nyugalmas lakókörnyezetet remélve, illetve olcsóbb, megfizethető ingatlanokat.
Azonban ennek is ára van, a bolt, az iskola, a munkahely távolabb kerül
ezáltal, míg a ritkán lakott területek buszközlekedésen nem olyan jó. Sokan
ezért már úgy terveznek, hogy a közlekedésüket autóval fogják megoldani. A sok
autó azonban összetorlódik a bevezető utakon és kisebb belvárosi utcákon, dugók alakulnak ki, és parkolóhiány. Naponta 60-90
percet (ez hetente kb. egy 8 órás munkanapnyi idő!!!) is elvehet az ingázás, de
akár még ennél is többet, ha át kell autózni a városon mondjuk Újszentivánról,
vagy Sándorfalváról bejőve az iskolához, munkahelyre, vagy az Auchanba. A nagy
forgalom miatt balesetveszélyessé, zajossá és szmogossá válnak a belső
városrészek, ahol emiatt csökken az életszínvonal. A spekulánsok veszik a
lakásokat, az árak elszállnak, és a folyamat ördögi körré válik.
A városokat egyre jobban az autók köré építik. A
lakótelepeken megszüntetik a sportpályákat, lebontják a barakkokat, helyükre
parkolókat építenek. Nő a forgalom így a lakótelepeken is, míg minden funkció
elvész a közterületekről, egyedül az autós közlekedést szolgálja ki az összes
terület. Az elnéptelenedő közterületeken könnyebben megveti a lábát a bűnözés,
kevesebb szem kevesebbet lát. Az új építésű társasházak udvara sokszor csupa beton, vagy térkő, a
Cédrus Liget meg egy nagy mélygarázsra épült, ahová fákat nem is igazán lehet
ültetni, viszont cserébe a felszínen is rengeteg a parkoló, bringatároló meg
nincs. (vannak viszont szolgáltatások a házak aljában, ami pozitív) A
politikusok erre vállat vonnak, annyit mondanak, hogy az autózni akaró embereknek
erre van igénye most, aztán majd amikor az új parkolók is betelnek, akkor majd
oldja meg a gondokat az, aki majd akkor politizál. Pedig szerintem nem erre lenne igény, csak így
alakulnak a magukra hagyott, koncepció nélkül változó, és lassan egyre élhetetlenebbé
váló városok.
Az autózással, vagy más, hosszabb utazással töltött idő a szabadidős tevékenységektől, szolgáltatások igénybevételétől, és közösségi programoktól vonják el az emberek szabadidejét. Az előfalvakban épülő új utcákban is kevés a növény, sok a térkő (parkolónak) és a kavics (gaz ellen). Háztáji állattartás már nincs, idő sincs rá. Van grillsütő és fölfújható medence, de sok idő nincs ezeket használni, az év nagy részében állnak a melléképületben, garázsban.
A döntéshozók természeti jelenségként kezelik az autózás
terjedését, holott nem az! Várospolitikai döntések, és döntésképtelenség
eredményeként alakulnak ki a dugók és a parkolóhiány is. Ugyanakkor tudatos és
előrelátó döntésekkel más irányba is lehet terelni a fejlődést, csak ehhez
messzebb kell látni, mint a következő választás. Az emberek szempontjait kell
előtérbe helyezni, és nem a minél több autót eladni akaró autóiparét. A lakások
kínálat-keresleti viszonyaiba bele kell nyúlni mert a lakhatási válság nem csak
a fiatalok kilátásait, de a városok működőképességét is rontja.
A mi valóságunkban nincs meg a szükséges előrelátás és
koncepció. Évi 1-2 használtan vásárolt troli, meg néhány méteres buszsáv, vagy
bicikliút nem fogja megfordítani a trendeket, ezek csak arra jók, hogy lehessen
róluk 1-2 cikket írni az önkormányzati lapba, és lássa minden választó, hogy
érte is dolgoznak a politikusok.
Kíváncsi vagyok, mikor jön el az a pont, amikor a gyökeres
változtatást ígérő (város)politikai irányzat kap bizalmat az emberektől. Attól
tartok, addig még sokat fogunk szívni a dugókban, és borzalmas károk
keletkeznek a városunk és a környező települések szerkezetében, amit egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő
alatt és rengeteg sok pénzért lehet majd helyrehozni.










Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése