Az alternatív Szegeden nem csak az fontos, hogy mindenhol lendületesen, kényelmesen és biztonságosan lehessen biciklizni, hanem az is, hogy hazaérve le is tudják tenni a lakók a bringájukat. A kertesházakban, új építésű társasházakban ez már általában megoldott, azonban a régebbi építésű lakótelepeken tárolók gyakran szűkek, vagy lépcsőzni kell hozzájuk, nincs bennük mihez rögzíteni a kerékpárokat. Korábban a Csongor Clubnál már láttuk, hogy az új közösségi terekhez kapcsolódóan alakítottak ki bringatárolókat. Azonban alkalmaznak egy másik, költséghatékony és rugalmas, mégis elég biztonságos és vonzó megoldást is a kerékpárok tárolására.
A kerékpártároló-szolgáltatás megszervezése a közlekedési társaság feladata lett. Használt hajózási teherkonténereket kezdtek beszerezni, melyekből egy 20 lábas, 2600 mm magas konténer darabjáért például akár 500 ezer forintért is hozzá tudtak jutni, de átlagban 600-800 ezer forintért. Ezeket a konténereket pedig átalakították zárható lakosság kerékpártárolókká. Ehhez megtisztították, majd átfestették őket, egyik oldalukat pedig elhúzható rácsos ajtókkal látták el. Mivel a közlekedési társaság rendelkezik az ilyen munkák elvégzéséhez szükséges infrastruktúrával (pl. festőműhely), eszközökkel és szakemberekkel (pl. lakatos, villanyszerelő) így a költségek jelentősen csökkenthetők lettek.
Egy ilyen 20 láb hosszú
konténerben emeletes kerékpártartó állványokon 24 kerékpár elhelyezésére van lehetőség,
miközben a konténer alig foglal több helyet, mint egy parkolóhely. Mivel
általában az úttest vonalával párhuzamosan helyezik el őket, három parkolót
foglalnak el összesen. A konténeres megoldás előnye, hogy a tárolóhely masszív,
erős, véd az időjárás viszontagságaitól. Emellett könnyen mozgatható, egy erre
szolgáló emelős pótkocsival egyszerűen kihelyezhető bárhová, mint egy
szemeteskonténer. Zöld területen is minimális alapozást igényel csak. Szükség
esetén, például ha útjavítás van, vagy közműveken kell dolgozni, egy rövid
szerelés után fölveszik, és elszállítják, majd később visszahelyezik őket.
Bizonyos esetekben ideiglenes megoldásként is szolgálhatnak, vagy cégek is
bérelhetik őket dolgozóik számára, a Szegedi Tudományegyetem például több épületének dolgozói kerékpártárolásához bérel néhányat.
A tárolók mozgathatóságát segíti
az is, hogy a konténerek energiaellátása napelemről is biztosítható. A termelt
energiát akkumulátor tárolja. Erről működnek a sötétedés után a konténerek
mozgásérzékelős LED lámpái, és a mágneses zárak.
A tárolók használói köre
szabályozott, a hozzárendelt társasházakban, illetve lépcsőházakban lakók
vehetik őket igénybe. Először a közös képviseletnek kell jelezni az igényt,
majd rákerülnek egy várólistára. Ha megvan a konténer, a használóknak
regisztrálniuk kell lakcímkártyával a közlekedési társaság ügyfélszolgálatán,
mellyel szerződés jön létre köztük és a társaság között. 5.000 forint letétbe
helyezése után egy egyedi mágneses bilétát kapnak, amit kulcstartóként is lehet
használni.
A biléta érzékelőhöz tartásakor a
mágneses zár kiold, és az ajtót el lehet húzni, hasonlóan egy lépcsőház kapujához.
A tárolóban két szintes kerékpártartók vannak. Ezek elöl és hátul is megtartják
a bringát, oldalt pedig egy fordított U alakú részhez hozzá is lehet (és
ajánlott is) zárni a kerékpárokat. A fölső szint úgy működik, mintha fiókok
lennének, ki lehet húzni a tartóelemet és le lehet buktatni, és a kerékpárt
enyhén megemelve rá lehet rakni. Ez után bringával együtt – hála a gázrugós
rásegítésnek - vissza lehet tolni a tartót, és kész. Az ajtó visszahúzásakor
bezáródik, és lehet is fölmenni a lakásba.
Ilyen két szintes tárolókat egyébként a mi dimenziónkban is sok helyen lehet látni már, és Altervárosban is találkozhattatok velük az intermodális vasúti- és autóbuszpályaudvaron.
A
tárolók nem egyik napról a másikra árasztották el a várost, hanem évről évre,
folyamatosan növelték a számukat, így a költségvetést nem terhelték meg annyira
az ezzel kapcsolatos kiadások. Cégeknek is lehetőségük van szponzorálni az
átalakítást és a kihelyezést (ami konténerenként összesen 2,6-3,6 millió forintba
kerül), amiért cserébe a konténerek oldalán reklámfelületet kapnak a támogatás
arányának megfelelő időre.
A
tárolók használata alapértelmezetten ingyenes. Azonban abban az esetben, ha a
tárolók kihasználtsága nagyon megnő, és telítődnek úgy, hogy bővítésre nincs
hely, Alterváros fölkészült arra is, hogy a rendszer fizetőssé tegye a
fizetőparkoláshoz hasonlatosan, valamint nyilvántartsa a személyenként tárolt kerékpárokat, és a díjat az alapján állapítsa meg.
Nézegessetek még több képet itt.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Nézzük, mi újság a mi valóságunkban. A lakótelepi kerékpártárolás nálunk egyelőre nem igazán megoldott. Sokan a sima tárolókban tárolják a bicikliket bútorokkal, lomokkal és babakocsikkal összezsúfolva, ezeken a helyeken nincs mihez támasztani, vagy zárni a bringát. Ezek a tárolók sok helyen alagsorban vannak, így lépcsőn is cipelni kell a bicikliket, és a tárolófolyosó, és a tároló ajtaját is nyitni-zárni kell, ami nehézzé és körülményessé teszi a kerékpárok előszedését, visszatételét. Néhol lépcsőházakban, előterekben zárják le járművüket, azonban így elég kevés bicikli fér, és a menekülőútvonalak eltorlaszolása miatt is konfliktus adódhat a tulajdonosok és a közös képviselet, vagy akár hatóságok között. Látni azt is, hogy a bringákat az utcán zárják gázcsövekhez, közlekedési táblák oszlopaihoz.
A közterületen hagyott bicikliknek sincs semmilyen tárolóhely sok helyen, nem hogy zárt és fedett. A járművek fölborulnak, áznak, vagy a Nap tűz rájuk. A kép idén januárban készült Szegeden.
A társasházak elé kihelyezett lépcsőházanként
1-2 kerékpártámasz az igényeket nem elégíti ki, kevés van belőlük, nem
fedettek, nem zárható helyen vannak. Aki félti a biciklijét a lopástól, vagy az időjárás hatásaitól, az sokszor föl
kell, hogy vigye akár több emeletet a lakásába, vagy le kell, hogy mondjon a
biciklizésről.
Az önkormányzat az elmúlt években az autóparkolók számát kezdte el látványosan növelni a lakótelepeken, mondván, hogy annak idején túl kevés autóval számoltak, és megváltoztak az igények. Először barakkok és sportpályák helyére építették a parkolókat, mostanában egyre gyakrabban zöld területek helyére is. Némelyik parkolótelepítésnél, mint 2019-ben a Lomnici utcában, volt hogy úgy építettek 6 merőleges parkolóhelyet, hogy közben megszüntet 3-4 párhuzamost, így 6 parkoló árából mindössze 2-3-mal növelték a helyeket a zöldterület kárára. Több százmillió forint ment el erre az elmúlt években, 2023-ban pl. 149 parkolót alakítottak ki 240 millió Ft-ból Tarjában és Rókuson (vagyis egyetlen parkolóhely 1.610.738 Ft-ba került!) Emellett ezek az új (ráadásul ingyenes) parkolók az indukált kereslet miatt lassan megint csak betelnek, ismét előidézve a parkolóhiányt, csak most már még több autóval. A hely azonban véges, és ha minden lehetséges helyre parkolót építenének, akkor is csak a lakások töredékének jutna parkolóhely. Ez tehát egy zsákutca. A közösségi terek megszűnnek a parkolók helyigénye miatt, eltűnnek a sportpályák, füves placcok, a burkolt felületek miatt nő a hőszigethatás. Idén Makkosházára terveznek 230 db. parkolót több százmillió forintból zöld területek helyére úgy, hogy az ezzel kapcsolatos lakossági aggályokról nem vesznek tudomást, sőt úgy nyilatkoznak a tervekről, mintha nem is lenne ellenvélemény. (pedig van) Elvileg kerékpártárolót is raknak ki, de hogy mennyit és milyet, az nem ismert, valószínűleg nem számottevő mennyiségűt, különben a greenwashinghoz ezt is részleteznék.
A lakótelepi kerékpártárolást korábban a társasházak feladatának mondták, az utóbbi években viszont az önkormányzat rámutatott, hogy ezen a téren is fejlesztésekre van szükség, a szavakat azonban mostanáig nem követték valódi tettek, ha nem számítjuk azt, hogy a roncskerékpárokat – a roncsautókhoz hasonlatosan – egy idő után elszállítja az önkormányzat, így a meglévő tárolóknál helyet szabadít föl. 2023-ban lakossági kerékpártárolós projektet lengettek be, de nem hallani róla, hogy bármi is történt volna ezzel kapcsolatban.
A valóságban tehát nem úgy tűnik, hogy fenntartható irányba haladnánk. Szegednek több stratégiája és koncepciója létezik, ezeket a Közgyűlés fogadta el, ilyen például a Kerékpárforgalmi Hálózati Terv, ami a 4.8.4. pontjában foglalkozik a lakossági-társasházi kerékpártárolással, köztük a közterületi kerékpártároló létesítményekkel. Ezekre példákat is hoz, valamint javasolja a döntéshozóknak, hogy pályázattal segítsék a társasházakat, hogy területükön alakítsanak ki megfelelő kerékpártárolókat. A hálózati tervet a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Sajnos azonban ezt a koncepciót – hasonlóan a többihez – nem, vagy csak ötlet-szerűen követik. (szemben az úgynevezett Zöld város koncepcióval, ami a valóságban nem létezik, de bármilyen projekt népszerűsítésénél hivatkoznak rá, például parkolóépítéseknél)
A lakótelepi kerékpártárolás
kérdése más városokat is foglalkoztat. Friss történés, hogy Budapest közösségi
költségvetésében nyert egy olyan projekt, aminek keretében zárható, fedett lakossági
tárolókat telepítettek közterületre, a működtetési modellekkel pedig kísérletezni
fognak. Erről részletesen olvashattok itt.
Az általam felvázolt konténeres
megoldást két valós projekt inspirálta.
Az egyikről itt olvashattok. Ezek kicsit másként vannak berendezve, mint Altervárosban, de ezt is napelemmel
működtetik. Van a cégnek oldalt nyitott konténeres tárolója is, ami ha jól
számolom 26 kerékpárt tud tárolni.
A tolóajtós megoldást ennél a konténertárolónál láthatjátok, az Altervárosi ehhez hasonlít a legjobban. Még videót is láthattok róla, hogyan működik.
Aztán vannak még ezeknek különböző kombinációi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése