A Boldogasszony sugárúti hosszú egyenes szakasz végén lassítani kezdünk, majd a jármű enyhén megdől, ahogy a Hősök kapuja után az ívbe érkezik, végül lágyan beérkezünk Aradi vértanúk tere alatti megállóba. Miután leszállunk, a villamos elindul, és elnyeli a Jókai utcai alagút sötétje, csak a mozgólépcsők és a légkondik halk zúgását lehet hallani.
A Nagyállomásnál lévő intermodális csomóponthoz tart az ELI felől érkező 1-es villamos. A pályaudvaron a nemzetközi, távolsági és a helyközi autóbuszokra is könnyedén át lehet szállni, nem csak a vonatokra. A képre kattintva galéria nyílik.
Az állomás építése körül kialakult némi vita, mivel néhány korosabb fát ki kellett vágni, illetve az állomás területe fölé nem is lehetett nagyobb növényeket telepíteni. Az Aradi vértanúk tere rehabilitációja során ezért az alagút nyomvonala fölé sétányt, gyalogos-kerékpáros övezetet alakítottak ki, ami mintegy folytatása lett a Kárász utca – Dugonics tér – Jókai utcai tengelynek, a liftek mellé pedig kerékpártárolókat telepítettek és mobilitási pontot jelöltek ki. A régi, felszíni síneket, és megállókat elbontották és helyüket parkosították. Mivel a járművek - egyébként az 1-es villamos 1927-ig fönnálló nyomvonalát követve - a Jókai utca alatt mennek tovább, alagútépítés áldozatául esett a Nagyáruház utcára Jókai utcát határoló része is, melynek helyére építendő homlokzat kapcsán ötletpályázatot is kiírtak, illetve részben meg kellett bontani a Dugonics téri szökőkutat és az Árpád téri krátert is, amiket viszont változatlan állapotban állítottak helyre az építkezés után.
A mozgólépcsőn fölmenve átszállás biztosított a klinikák felé tartó trolikra, és a rövidesen a klinikákig hosszabbítani tervezett dorozsmai 36-os buszra, valamint a Belváros déli része, illetve Alsóváros felé tartó buszokra is. Aki taxival folytatná útját, az a téren lévő taxiállomáshoz kell csak átmenjen a zebrán. A felszínen van büfé és nyilvános WC is.
A következő részben továbbutazunk a következő, Széchenyi téri megállóhoz, ami talán a legkülönlegesebb a vonalon, és nem csak azért, mert valójában nem is a Széchenyi téren van.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Idő közben rábukkantam Ludwigshafen városára, amit itt-ott a legcsúnyább német városnak is csúfolnak. A Szegeddel teljesen összevethető 174 ezer fős város szorosan Mannheim mellett, csak a Neckar folyó túlpartján terül el, közösségi közlekedési hálózatuk kapcsolódik egymáshoz. Több földalatti villamosmegállója is van. A főpályaudvar alatt átfutó alagútba érkezik be a Bad Dürkheimbe járó két viszonylat, a 4-es és a 9-es is, melyeket mintegy távvillamosként, vagy könnyű hévként lehet elképzelni, szóval nem tram-trainek, de a funkciójuk hasonló. A városban három alagútszakasz van, mindegyikben 1-1 megállóval, melyek a Ludwighafen Hbf, Hemshofstraße és a Rathaus. Volt egy 4. megálló és alagútszakasz is, amit azonban már bezártak, és lehet olyan véleményt is olvasni, hogy a Ludwighafen Hbf kivételével a többire is ilyen sors vár.
A félmilliós lakosú kanadai Québecben eléggé döcögősen halad egy villamos-fejlesztési projekt előkészítése, melynek keretében alagút is épülne a villamosoknak a belvárosban, két megállóval. A villamos ellen megmozdult az autólobbi, valamint az alagúttal kapcsolatban ellenérvek is fölmerültek, többek közt, hogy csökkenti a villamos vonzerejét, ha körülményes megközelíteni a megállókat, akár egy megállóért is le kell menni az utasoknak a föld alá, majd vissza föl kell jönni, valamint, hogy az alagút magas építési költségei helyett nagyobb felszíni hálózatot lehetne építeni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése