Széchenyi téri földalatti megálló

A Jókai utca után ívet vesz az alagút, átmegy a Dugonics tér alatt, majd a Kárász utcához érkezik. Itt villamosunk még kicsit rágyorsít, aztán rövidesen fékezni kezd, hogy befusson a Széchenyi tér állomásra, ami nem is a Széchenyi téren van.

Hanem a Klauzál téren, pontosabban alatta. Eredetileg a Széchenyi téri fősétány alá tervezték, amikor még úgy volt, hogy a tram-trainek használják csak az alagutat, a villamosok pedig mennek a felszínen. Ekkor középperon épült volna az állomásra, mivel a tram-trainek mind kétoldali ajtós, kétirányú járművek. Később az a döntés született, hogy a villamosok is az alagutat használják majd, amiknél viszont szempont volt, hogy az egyoldali ajtós villamosok, amik a 2-es villamoson járnak, tudják használni a megállókat. A két peronnal már szélesebb megálló azonban a platánsorok kivágásával járt volna úgy, hogy eredeti helyükön nem is tudták volna újratelepíteni őket. A lejárók a parkba kerültek volna, a „metróból” följövők meg akár egyből a Borfesztiválra, vagy valamilyen más rendezvényre érkeztek volna. A Klauzál téren kevesebb a rendezvény, nincsenek növények, és elég közel esik a Széchenyi térhez.

Persze, ha már a Klauzál térre esett a választás, akkor első ránézésre kézenfekvő lett volna már inkább Klauzál térnek hívni, mégsem így döntöttek. Ennek pedig az volt a magyarázata, hogy a többi tömegközlekedési eszköznek mind a Széchenyi téren van a megállója, így is hívják a megállót, logikus, hogy a troliktól és buszoktól alig 80 méterre lévő villamos- és tram-train megállót is így nevezzék el.

A Makóról érkező "M" jelzésű tram-train éppen megáll a megállóban. A képre kattintva megnézhető a többi kép is. 

A helyválasztás miatt egyes szakaszokon szűkebb peronokat lehetett csak építeni, középen azonban bőven megszélesíthették az utasforgalom rendelkezésére álló teret, ide futnak le a mozgólépcsők, és az akadálymentes liftek is, vannak padok, és jegyautomaták. Eltérés az előző két megállóhoz képest, hogy itt az állomáson van ingyenes nyilvános illemhely, amit nyilván nem csak az utasok, hanem a felszínről lejövő járókelők is használhatnak. Ezzel a föld alatti létesítménnyel egyszerre két probléma is megoldódik, a  WC-hiány, illetve a városképet elcsúfító WC-épületeké is.

Ami viszont ennél is érdekesebb, az az, hogy a Klauzál téren nem csak a villamosmegállót építették ki a föld alatt. Az Altervárosban komolyan gondolták és gondolják azt, hogy az egyéni autóhasználat fönntarthatatlan, és ezért egyrészt magas színvonalú alternatívákat kell teremteni, másrészt korlátozni kell, és vissza kell szorítani a magánautóhasználatot. A Belvárosban kibővítették az autómentes, vagy korlátozott autós elérésű forgalomcsillapított övezetet. Elismerték azt is, hogy vannak élethelyzetek, mikor az autóhasználat nagyon fontos, és szükséges, de helypazarló és környezetpusztító luxusnak tartották, hogy a Belvárosban felszíni parkolókat építsenek, vagy mélygarázsokat, amikben néhány autóval elfoglalhatták volna a helyet mindenki elől.

 A közösségi autóhasználat formái a taxi és az autómegosztó szolgáltatás (kis zöld autók), mely utóbbinál az autóhoz nem jár sofőr. Engedéllyel nyilván használhatják az Uber, vagy a Bolt sofőrei is, sőt, a helyi taxitársaságok szolgáltatásait is van lehetőség applikációval megrendelni, kifizetni. A képre kattintva megnézhető a többi kép is. 

A megoldás az lett, hogy a villamosperonok mellett a tér mindkét oldalán kialakítottak egy földalatti taxiállomást, illetve a kisméretű, zöld színű villanyautókat kínáló autómegosztónak is jelöltek ki parkolókat. A Kígyó utcán és a Victor Hugo utcán lévő rámpákon át közelíthetők meg ezek az állomások, melyeket a födémbe épített „ablakokon” keresztül némi természetes fény is ér, így növényekkel tették őket barátságosabbá. A taxi- és közautóállomások a villamosmegálló felől közelíthetők meg, utóbbi mozgólépcsőjét, liftjét használva. Az taxik utasai és a közautót bérlők fedett, szélvédett, hűtött/fűtött helyen várhatnak, vagy ülhetnek kocsiba. Ezzel a Belvárosban lakóknak, az oda bevásárolni, vagy szórakozni tartóknak, vagy valamelyik például tram-trainnel Szegedre érkező turistáknak, csomagokkal megpakolt újszegedieknek is megnyílik a lehetőség, hogy a Belvárosban autózzanak, ha muszáj, de ezt nem a költséges fönntartású, ám az idő nagy részében mégis csak parkoltatott saját autójukkal tudják megtenni, hanem ezekkel az alternatívákkal. (a taxik a réges-régen autómentesített Belvárosi hídon is átkelhetnek)

A taxik egyébként egyensárga színt kapnak. Vannak köztük olyanok, melyek mozgáskorlátozottak szállítására jobban ki vannak alakítva. Ezeket a taxikat kék matricával is megjelölik, és különleges parkolási szabályok vonatkoznak rájuk, továbbá behajthatnak velük olyan helyekre is, ahová a sima taxikkal nem, igénybevételük pedig kedvezményes azon utasok számára, akik hivatalosan is mozgáskorlátozottak. 

A következő részben továbbmegyünk az Anna-kúthoz, ahol megnézzük az alagút utolsó előtti földalatti megállóját. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kéreg alatti vezetéssel foglalkozó postban már említettem néhány előzményét az ötletnek. Voltak ugyanis olyan időszakok, mikor tényleg számoltak annak lehetőségével, hogy Szegeden a föld alá viszik a belvárosi villamosközlekedés egy részét.

 Bajusz Rezső „Személyközlekedésünk ma és holnap” c. könyvében 1975-ben a távlati, 1990-ig tartó időszakra vonatkozóan említette meg, hogy eddigre „Hozzákezdenek Miskolcon és Szegeden a belvárosi villamosszakaszok burkolat alá bujtatásához."

A Dr. Czére Béla szerkesztésében szintén 1975-ben megjelent „Közlekedésünk az ezredfordulón” c. kötet sok egyéb roppant érdekes dolog mellett a vidéki városok közlekedésének fejlődési lehetőségeivel is foglalkozik. Azt írja, „Megyei városaink közül Miskolcon és Szegeden kell a villamosvasút jelentős rekonstrukciójára számítani. Mindkét vonal zsúfolt és keskeny belvárosi utakon fog közlekedni az ezredforduló idején is. A zsúfoltság enyhítésére nem lesz más megoldás, mint a vonal belvárosi szakaszának kéreg alatti vezetése.” Szegeden a kéreg alatti vezetés a Kölcsey utca vonalában indult volna, és a Rákóczi térnél jöttek volna felszínre a Kossuth Lajos sgt-on közlekedő villamosok, melyek a kéreg alatt is ugyanazon a nyomvonalon haladtak volna, mint amin most közlekednek. Előnyként említi, hogy ezzel a közúti kapacitás növelhető. Ezúton is köszönöm a forrás-tippet Bajsz Gábornak.

Megjegyzem, hogy akkoriban több kisebb forgalmú, illetve egyvágányú, kitérős villamosvonalat is azért szüntettek meg, hogy a közúti közlekedésnek nagyobb kapacitást biztosítsanak, így – mivel az végig kétvágányú, fővonalnak számító 1-es villamos megszüntetése még 1975-ben is meredeknek látszott – valószínűleg inkább ilyen indíttatású lehetett a kéreg alatt vezetés gondolata, és nem a közösségi közlekedés előnyben részesítése volt az elsődleges szempont.

A Klauzál tér alatti megállót Széchenyi térnek hívni azért sem túl nagy csalás, mert – talán ezt nem tudja mindenki – a Klauzál tér területe egykoron a Széchenyi térhez tartozott. Így mondhatott beszédet Kossuth Lajos a nevezetes erkélyről - állítólag -60.000 ember előtt, amekkora tömeg a mai Klauzál térre még közelítőleg sem férne be. Elsőként a Kiss Dávid palotát építették meg leválasztva a Széchenyi tér egy részét, majd az 1870-es években követte a többi palota, melyek végül azóta is határolják a teret. Aki többet olvasna erről, az itt vagy itt megteheti.